Ez a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.

Az oregoni kisvárosból származó Holly Sue Cullent egy huszonegy éves korában meghozott spontán döntés változtatta Holly Madisonná, Hugh Hefner első számú barátnőjévé. De miután beveti magát a nyuszi üregébe, Alice Csodaországához hasonlóan a Playboy-villa kívülről tündérmeseszerűnek tűnő életéről beleértve a leghíresebb sztárokkal rendezett bulikat és a saját négy évig tartó valóságshow-ját is gyorsan kiderül, hogy ez a világ nem más, mint a szigorú szabályok, a manipuláció és az ambiciózus, álnok nyuszilányokkal folytatott csaták színtere. Az élet a hírhedt villában messze nem álom, inkább rémálom. És miután mindent elveszít, nem marad reménye másban, csak az öngyilkosságban.

De ahelyett, hogy eldobná az életét, úgy dönt, hogy inkább a kezébe veszi.

Holly őszintesége megdöbbentő és megindító egyben. Vallomása a villában töltött időről, a drogokról, a szexről, a lelki és testi abúzusról, a hírhedt bulikról a felső tízezer színfalak mögött zajló valódi életéről letaglózó olvasmány.

Nem véletlenül szerepelt a The New York Times, az Amazon és szinte minden más sikerlista élén, hónapokon át, és adtak el belőle több millió példányt.

Egy kicsit másfelé eveztem azok után amiket olvasni szoktam és be kell vallanom, hogy tetszett a könyv. Nagyjából azért már számítottam arra, hogy mit fogok benne találni, hiszen ismerjük a sztorit, amikor egy lány minden áron híres és fontos személy akar lenni, több helyen is felbukkant már.

Mindig is emlékezni fogok arra, hogy gyerekként megláttam a playboy logóját és azt mondtam anyukámnak, hogy jajj de cuki nyuszi. Erre anya azt mondta, hogyha nagy leszek majd tudni fogom, hogy ez nem szimplán egy nyuszi vagy egy logó, hanem több rejtőzik a dolgot mögött. Sosem vettünk Playboy terméket és Hugh Hefner sem volt a szívem csücske, akárhányszor felbukkant a médiában. A Playboy villa lányaiba egyszer-egyszer beletekintettem amikor úgy jött ki a lépés, de gyerekkorom óta nincsen TV-nk tehát ez ritka alkalom volt. Nemigazán emlékszem  belőle semmire csak Hefner pizsamájára, a 3 szőke lányra és arra, hogy mennyire cukormázas volt az egész. Már akkor is úgy gondoltam, hogy baromira meg lett játszva az egész.

A könyv jól meg van írva, közben sokszor eszembe jutott, hogy biztos jó volt a szerkesztője, mert ha valaki ennyire ért az íráshoz az már korábban is kiderül róla. Sok mindenbe beletekinthettünk, tényleg nagyon mélyre még a hálószobarutinba is, ami a lányokra várt Hefner mellett. Nem voltam ott, így nem tudhatom, hogy mennyire túlzás ez a könyv, vagy mennyire nem az. El tudom képzelni, hogy nincs benne túlzás, de azért egy éveken át sértett lányról van szó, aki az "exéről" ír könyvet és kitálal. Ismerjük azért a nőket...

Bevallom őszintén, hogy tetszett a könyv és tényleg érdekes dolgokat lehet belőle megtudni. Annak aki valaha szerette ezt a kultuszt kötelező olvasmányt. Engem nagyjából hidegen hagyott, még is szívesen olvastam el.

Érdekes volt, hogy ki mire képes azért, hogy valaki vagy akár csak egy férfi is elismerje, mert sokszor nem volt szó másról csak egy rakat önbizalomhiányos lányról, akik visszajelzést várnak valakitől akire felnéznek.